Ingatlanjogi Tanácsadás

Létezhet-e olyan, hogy az elhalt tulajdonában lévő tulajdoni hányadra az örökös nem tart igényt? Erről nem kellene nyilatkoznia?


Tisztelt ügyvéd Úr! Van Orosházán egy lakás, melynek felét hárman örököltük 1988-ban. A három személy 2/6-2/6-2/6 arányban van bejegyezve a földhivatalban. Most jutott a tudomásunkra, hogy az egyik 2/6 rész tulajdonosa még 2006-ban elhunyt. Neki van egy lánya, de arról minket senki nem értesített, hogy az elhalálozott részét megkapta az örököse, hagyatéki eljárás keretében. Kérdéseim: 1. Létezhet, hogy az elhalt tulajdonában lévő tulajdoni hányadra az örökös nem tart igényt?Erről nem kellene nyilatkoznia? 2. Az esetleges értékesítéskor az örökös a későbbiekben jelentkezhet a tulajdoni hányadért? 3. Egyáltalán értékesíthető az ingatlan úgy, hogy egy halott személy a 2/6 rész tulajdonosa? 4. Kötelesek vagyunk mi az ország másik felében élő örököst felkutatni? Köszönettel várom visszajelzését. Üdv.


Tisztelt Gréti!

1. Létezhet olyan, hogy valaki visszautasítja az örökséget, erről a hagyatéki eljárásban kell nyilatkoznia. 2-3. Az egész ingatlan nem értékesíthető úgy, hogy tulajdonosként elhunyt személy van bejegyezve az ingatlan 2/3 tulajdoni hányadára. Póthagyatéki eljárás lefolytatása szükséges. 4. Nem kötelesek, de nélküle nem értékesíthetik az egész ingatlant.

Tisztelettel,

Bérbe adhatom-e az ingatlanrészemet? Közös tulajdon megszüntetése esetén elfogadja-e a bíróság az általam készíttetett értékbecslést? Ki viseli a perköltséget?


Tisztelt Ügyvéd úr! 2006-os válás óta az 1/2-1/2 tulajdonú magánházban élek az exemmel, kizárólagos használatban 2-2 szoba lett meghatározva (amit lezárva tartunk). Az ingatlan eladása, megváltása ezidáig nem történt meg, ugyanakkor a helyzet tovább nem tartható. Jelenleg édesanyám ápolása miatt hozzá költöztem, a kizárólagos használatomban lévő szobákat lezárva tartom, a házban már két hónapja nem jártam. Közben írásban felajánlottam a közös tulajdon megszüntetése érdekében azt, hogy vegye meg a volt férjem tőlem a részem, vagy járuljon hozzá ingatlanforgalmazón keresztüli értékesítéshez. A levélre nem is válaszolt. Kérdésem:1. albérletbe kiadhatom-e a részem, kell-e hozzájárulást kérnem ehhez Tőle? 2. ha a bíróságra viszem a közös tulajdon megszüntetését, előtte csináltathatok-e értékbecslést, és azt elfogadja-e a bíróság? 3. A bírósági per kimenetelében van vesztes fél aki viseli a perköltséget, vagy minden költséget a kezdeményezőnek kell előre megfizetni?4. Egy kb. 24 milliós családi ház közös tulajdonjogának megszüntetése mekkora költséggel jár, és milyen hosszú ideig tart? 5. Kizárhat a házból, lecserélheti a zárat? én ekkor mit tehetek? Köszönettel várom válaszát.


Tisztelt Gréti!

1. Véleményem szerint, mivel tulajdonosa is az ingatlannak, bérbe adhatja, azonban a tulajdonostársát előbérleti jog illeti meg. Fel kell őt hívnia, hogy a leendő bérlőtől kapott ajánlat szerint bérbe venné-e Öntől az ingatlanrészt. Ha igen, akkor ő használhatja a teljes ingatlant, és a bérlőtől kapott ajánlat szerinti bérleti díjat köteles Önnek megfizetni. 2. Csináltathat értékbecslést, de ha a másik fél vitatja az értéket, a bíróság szakértőt rendel ki, melynek a költségeit Önnek kell előlegeznie (kb. 100.000,- Ft). 3. Közös tulajdon megszüntetése esetén minden fél viseli a saját költségét. 4. A peres eljárás illetéke a pertárgy érték 6%-a, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint + szakértői díjak, egyéb költségek. 5. Nem zárhatja ki a házból. Ha megteszi, használati díjat kérhet tőle, ami kb. az ingatlanrésze bérleti díjával megegyező összeg.

Tisztelettel,

Megtekintési nyilatkozatnak minősülhet-e egy e-mailben megküldött ingatlan referenciaszáma?


Ingatlan vásárlását tervezem. Egy ingatlanközvetítő iroda ügynöke küldött nekem e-mailben ingatlan-ajánlatokat. Egy internetes ingatlan portál keresőjébe beírandó referenciaszámokat küldött. E-mail-e végén azt írta, hogy ezen e-mail megtekintési nyilatkozatnak felel meg. Megdöbbenve olvastam ezt. (i) Egyrészt azért mert, nagytőkei és szegvári ajánlatokat is küldött, holott szóban külön kihangsúlyoztam neki, hogy ezekben a községekben nem kell a segítsége, hiszen engem ott sokan ismernek, s így közvetítő nélkül is fel tudom mérni az eladó ingatlanokat. Sajnos ha vásárolnék egy olyan ingatlant, amire nélküle találnék rá, ő követelné a sikerdíját tisztességtelen e-mailjére hivatkozva. (ii) Direkt kértem szóban, hogy legfeljebb általános információkat tartalmazó hírlevél típusú e-maileket küldjön, de ne olyan e-maileket, amelyek bárminemű kötelezettséget vonnak maguk után. (iii) Hogyan lehetséges, hogy néhány referenciaszám közlése, amit a bárki által megtekinthető internetes oldalra kellene beírni, megtekintési nyilatkozatnak számít? (iv) Ha ez így működhetne, bárkinek írhatna ilyen e-mailt, s ha valaki közvetítő nélkül talál rá egy ingatlanra, amit kéretlenül közöl egy erőszakos ingatlan-ügynök e-mailben, sikerdíjat követelne az ügynök. Előzőleg az irodájában már aláírtam neki 4 megtekintési nyilatkozatot, mivel az ingatlanok pontos címét megadta, valamint az egyik ingatlan megtekintésénél ő maga is jelen volt. Mást nem írtam neki alá (emlékezetem szerint) Az általam aláírt papírokról másodlatot nem kaptam, s nem is kértem, mert megbíztam az ügynökben. Jelen e-mailje után már kérem. Mit tegyek, ha nem akar adni másolatot az általam aláírt papírokról? Hová fordulhatok panasszal, hogy megtekintési nyilatkozatként tünteti fel néhány interneten található oldal ajánlását? Segítségüket várva köszönettel, tisztelettel.


Tisztelt Ferenc!

Ha jól értem a leveléből, akkor nem kötöttek egymással megbízási szerződést - legalábbis írásban. Egy esetleges perben mindig azon a félen van a bizonyítási teher, aki állít valamit. Tehát jelen esetben az ingatlanközvetítőnek kellene bizonyítania, hogy Önök olyan tartalmú szerződést kötöttek egymással, hogy megtekintési nyilatkozatként tekintendő az Önnek e-mailben küldött referenciszám is, ami ráadásul bárki által megszerezehető, ha jól értem. Az írásban átvett ajánlatok esetében más a helyzet, az megtekintési nyilatkozatnak értékelhető, más kérdés, hogy mennyi megbízási díjra jogosult a közvetítő, ha nincs is megbízási szerződés Önök között. Általánosságban ennyit tudok válaszolni, egyéb kérdések megválaszolásához pontosabban kellene ismernem az Önök közötti jogviszonyt, melyre azonban a jelen fórum keretei között nincs lehetőség.

Tisztelettel,

A férjem elköltözött a közös tulajdonú ingatlanból. Követelhet tőlem használati díjat?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjem 13 év házasság után,1 évvel ezelőtt külön költözött lakásunkból(a lakcímről nem jelentkezett ki),melynek 50-50 %-ban vagyunk tulajdonosai. A lakásban azóta én élek közös kiskorú gyermekünkkel. A lakás vásárlásához közösen vettük fel a hitelt, melyből 7 évet kifizettünk, és 14 év van még hátra. Jogosan kérhet-e tőlem a férjem a lakásért használati díjat, ha a közösen felvett hitelt én fizetem, mióta elköltözött?


Tisztelt Kriszta!

Egy fontos dolgot nem írt meg: kizárta a férjét az ingatlanból, vagy oda bármikor visszatérhet? Ha bármikor visszatérhet, nem illeti meg használati díj. Ha viszont kizárta az ingatlanból, megakadályozva ezzel a saját tulajdona használatát, akkor igen, jogosan kérhet öntől többlethasználati díjat, mivel az ő tulajdonrészét is Ön használja. Az Ön által kizárólagosan viselt törlesztő részletek rá eső részét (jelen esetben a felét) ugyanakkor köteles Önnek megtéríteni. Az utóbbi esetben tehát mindkettejüknek van a másikkal szemben fizetési kötelezettsége, csak más jogcímeken.

Tisztelettel,

Örökölt ingatlan értékesítése adóköteles-e?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám tavaly novemberben hunyt el, hugommal örököltük meg a szülői ház ráeső felét (édesanyánk 10 évvel ezelőtti halálakor az első felét). A házat idén nyáron eladtuk. Az lenne a kérdésem, hogy a kapott összeg adóköteles-e, ha igen hogyan kell adózni utána. Ha nem, akkor kell-e valamilyen igazolást csatolni, hogy lakáshitelt (pontosabban devizaalapú lakáshitelt kiváltó hitelt) törlesztettem vele. Köszönettel G. Ágnes


Tisztelt Ágnes!

Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Az édesanyjától 10 évvel ezelőtt megörökölt ½ tulajdoni hányad után nincs adófizetési kötelezettsége. Az édesapjától tavaly megörökölt ½ tulajdoni hányad esetében az adózás az alábbiak szerint alakul: az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett értéket, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat (ha volt ilyen), és a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. Az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. A fentiek szerint számított jövedelem után 16% mértékű személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

<