Ingatlanjogi Tanácsadás

Lehet-e a vevőnek kártérítési igénye velem szemben, ha nem teszek eleget a szándéknyilatkozatban foglaltaknak?


Tisztelt Tanácsadó! Eladó lakásomhoz kapcsolódóan Szándéknyilatkozatot kötöttem egy potenciális vevővel, aki nyilatkozott arról, hogy - amennyiben elnyeri a megpályázott kisvállalkozói mikrohitelt (Széchenyi Terv) - akkor megveszi lakásomat egy a meghirdetettnél alacsonyabb áron. Én azt vállaltam, hogy értékesítési ajánlatomat egy bizonyos dátumig fenntartom. Abban is megállapodtunk, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetén adás-vételi szerződást kötünk, a vételárat több részletben fizeti majd. Foglalót nem adott, semmilyen pénzmozgás nem történt. A szándéknyilatkozat csak ennyit tartalmaz, semmi mást. A kérdésem a következő. Bizonytalan, hogy a megnevezett dátumig elnyeri-e a pályázatot, vagy sem ... ugyanakkor, most jelentkezett egy másik vevő, aki azonnal megvenné a lakásomat, mégohzzá a meghirdetett áron. Abban kérném a segítségét, hogy Ön szerint, amennyiben nem teszek eleget a széndéknyilatkozatban foglaltaknak (vagyis eladom másnak, mielőtt még a pályázatot elbírálnák), az milyen következményekkel járhat rám nézve? Lehet-e kártérítési igénye velem szemben a szándéknyilatkozatot aláíró potenciális vevőnek? Mert egy ingatlanügynök azt mondta, mivel nem volt pénzmozgás, és a nyilatkozat tényleg csak ennyit tartalmaz, ezért nem lehetnek jogi következmények. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel, Szilvia


Tisztelt Szilvia!

Aki a szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötelezettségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség másfelől azt jelenti, hogyha a címzett az ajánlatot a kötöttség ideje alatt elfogadja, a szerződés létrejön. Ön tehát a szándéknyilatkozatban foglalt időpontig az ajánlatához kötve van, függetlenül attól, hogy történt-e pénzmozgás. Amennyiben ezt nem tartja be, a potenciális vevőnek kártérítési igénye lehet Önnel szemben.

Tisztelettel,

Átruházhatom-e az ingatlanrészemet a testvéremre? Illetékköteles-e a jogügylet?


Tisztelt ügyvéd úr! Édesanyám halála után a testvéreimmel megörököltük a nevén lévő ingatlant, 1/4-1/4 arányban. Legkisebb testvérünk középsúlyos értelmi fogyatékos, gondnoka a legidősebb nővérem, így az ő negyede fölött is ő rendelkezik. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy van-e mód arra, hogy a saját negyedemet valamelyik testvéremre átruházzam/elajándékozzam? Ha igen, mi ennek a módja, illetékköteles-e az ilyen? Hogyan kell elindulni? Az az igazság, hogy az ingatlan teljesen elhanyagolt, mindannyian messze lakunk tőle, nemrég ki is rabolták, gyakorlatilag csak a falak állnak már. Használatra alkalmatlan, eladni valószínűleg nem lehet. Közös megegyezésre nem jutunk a testvéreimmel, én viszont nem érzem úgy, hogy egyedül kéne viselnem ezt a terhet, főleg, ha csak engem érdekel... Előre is köszönöm a válaszát.


Tisztelt Mónika!

Az ingatlanrészét el is adhatja a testvérének, de dönthet úgy is, hogy neki ajándékozza. Adásvétel esetében 4 MFt-ig 2%, felette 4% a visszterhes vagyonátruházási illeték, testvér részére történt ajándékozás esetében 15% (lakástulajdon esetén 8%) az ajándékozási illeték. Az illetéket a vagyonszerző fizeti. A honlapon található illeték kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték összegét.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

Elektromos hiba miatti tűzeset miatt érvényesíthetek-e rejtett hibára alapozva szavatossági igényt az eladómmal szemben?


Tisztelt Ügyvéd úr! 2005-ben vásároltunk egy tanyát, amelyen a tető komoly felújítást igényelt, amit mi újíttattunk fel. A vásárláskor az eladó tájékoztatása szerint a födémet ők fedték be gipszkartonnal a lakótérbe, ami le volt tapétázva. Véletlen se gondoltunk rá hogy az pozdorja lapokból van készítve.Csak most derült ki a számunkra mert leégett a tetőszerkezet és a tűz oltása miatt volt ahol a födémet is leverték a tűzoltók. A tűz okaként elektromos tüzet jelöltek meg ami a födémből indult ki. Mivel a pozdorja lap igen éghető, ha tudjuk kicseréljük. Rejtett hibaként az eladó fele érvényesíthetek-e kárigényt


Tisztelt Annamária!

A szavatossági határidő egységesen minden szolgáltatásra hat hónap, azzal, hogy ez a határidő elévülési határidő. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása esetén a határidő az elévülésre vonatkozó szabályok szerint hosszabbodik meg. A szavatossági elévülési határidő nyugvása vagy félbeszakadása folytán meghosszabbodott határidő legfeljebb véges, jogvesztő határidőn belül érvényesülhetnek, amely jogvesztő határidő általában egy év, tartós használatra rendelet dolog esetén három év. A szavatossági igény érvényesítése alatt a gyakorlat nem a kifogás közlését, hanem a hibás teljesítésből származó igénynek a bíróság előtti érvényesítését érti. Tehát a keresetet kell a teljesítéstől számított elévülési határidő alatt illetve jogvesztő határidő letelte előtt benyújtani.

Tisztelettel,

Illetékmentes-e az egyenesági rokonok közötti ajándékozás?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Szüleim valószínűleg elválnak közös megegyezéssel. Ha eladják a közös ingatlanukat az édesapám a rá eső részéből (1/2-ed) vesz egy lakást, amit majd bátyámmal közösen öröklünk (gondolom érdemes a haszonélvezet rátennünk erre a az ingatlanra testvéremmel a lakásvételnél egyből, hogy ne történjen baj). Édesanyám a lakáseladásból kapott részét (1/2-ed) a terv szerint bátyámnak és nekem elajándékozná fele-fele arányban, tehát édesanyám nem lakásvételre fordítaná a részét, hanem elajándékozná nekünk. A kérdésem, hogy ha édesanyám elajándékozza ezt a pénzt nekünk, kell-e neki az ingatlaneladás után illetéket fizetnie (mivel nem vesz lakást belőle, hanem egyből ajándékoz) vagy sem? A másik kérdés, mint egyenesági leszármazottjainak ajándékoz, a mostani törvények szerint van -e valami költsége, illetéke? A lakáseladásból befolyt bevételt átutalással kérje? A bankból az ajándékozás is átutalással történjen?


Tisztelt Éva!

Nem igazán értem, hogy miért kellene az Önök haszonélvezetét az édesapja ingatlanára rátenniük. Az ingatlan eladás után adót kell fizetnie, persze, csak, ha a szerzéstől számítottan nem telt el 5 év, és ha jövedelmet is szerzett. Az ajándékozás egyenesági rokonok között illetékmentes. A honlapon található személyi jövedelemadó- és illeték kalkulátorokkal kiszámíthatja a várhatóan fizetendő illeték és adó összegét.

Tisztelettel,

Vonatkozik-e rám a jogelődöm által kötött használati megállapodás?


Tisztelt Ügyvéd Úr! A tanácsát szeretném kérni! 2012. januárban édesapám elajándékozta nekem a házát. Egy 784 négyzetméteres teleken egy ikerház egyik feléről beszélek. A tulajdon lap szerint a nevemre ezen telek 2/8ad része került de ennél a 2/8-ad teleknél jóval (kb. 60-70 négyzetméterrel )kevesebbet használhatok. 2002. aug 26-án a teleken lévő másik ház eladásánál íródott egy használati megosztásra vonatkozó szerződés melyben édesapámtól a telek egy részét elvették és a régi tulaj eladta azt a mostani tulajnak. Természetesen nekem nem tetszik hogy bár van 2/8ad részem de nem használhatom az egész telkem mert elfalazták tőlem. A kérdésem az lenne, hogy tudok-e ez ellen tenni valamit, hogy a jogos részem visszaszerezhessem? Illetve hogy ilyen esetben hány év az elévülési idő? Édesapám jogtalan "kisemmizése" miatt már vissza se kaphatom a nevemen lévő telket? Válaszát előre is köszönöm.


Tisztelt Lysa!

Az Ön esetében a jogelődje (édesapja) és a másik tulajdonostárs szerződéssel szabályozták a közös tulajdon kizárólagos használatát. Ez a szerződés Önre is kötelező. Ennyi adatból nehéz lenne megmondani, hogy az igénye jogos-e vagy sem. A gyakorlatban az ingatlanrészek értéke alapján szokták meghatározni a tulajdoni hányadot azaz, Önmagában az, hogy Önnek 2/8 tulajdoni hányada van, nem jelenti azt, hogy a telek 2/8 területének a használatára is jogosult lenne.

Tisztelettel,

<