Ingatlanjogi Tanácsadás

Kit terhel a kötelező jótállás új lakás építése esetén?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Arról szeretnék érdeklődni, hogy meddig érvényes a garancia egy 2008-ban átadott társasházra? Azzal a problémával fordulnék Önhöz, hogy sajnos az elszívó rendszert valószínűleg nem korrekten kivitelezték. Ez alatt az értem, hogy több lakás is rá van csatlakoztatva egy elszívó csőre és ha ők főznek az a mi lakásunkba is beáramlik, pontosan tudjuk, hogy mit fognak enni. Úgy tudom ennek nem lenne szabad így történnie. Sajnos ez csak nemrégiben derült ki, miután lakva is lett a lakás. A szerződés megkötésekor nem lett tudatva ez velünk. Kértem a közös képviselő segítségét többször is, de teljesen hiába (az építtető által lett ajánlva). Szomszédoknál is érdeklődtem, ott is volt vele probléma, de ők nem mutatnak különösebb érdeklődést a probléma iránt. Nálunk viszont elég nagy gondot okoz, főleg télen., illetve ha el szeretnénk adni. Próbáltam keresni rá megoldást, de jelentős többletköltségekkel járna. Mit tudok tenni? Nagyon szépen köszönöm a segítségét előre is!


Tisztelt Anna!

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Kormány rendelet szerint a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. Jótállás hiányában javaslom, hogy tűzzék napirendre, és a társasházi közgyűlésen döntsenek akként, hogy a javítást a felújítási alap terhére végzik el.

Tisztelettel,

Megtilthatja-e a lakásszövetkezet, hogy a tulajdonomat képező ingatlant egyesület székhelyeként is használjam?


Tisztelt Jogi Szakértő! Lakásszövetkezeti ingatlan tulajdonosa vagyok. Lakásként használom lakásomat, mely 2005 óta egy civil szervezet, kiemelkedően közhasznú egyesület székhelyeként-levelezési címeként is szerepel, melynek elnöke vagyok társadalmi munkában. A lakásszövetkezet szerint törvénytelen az egyesület bírósági bejegyzése, mivel a lakók 50%-a+1 fő írásban nem járult hozzá, hogy az egyesület ezen címen legyen legyen bejelentve székhelyként. Tényleg felül írja a civil törvényt egy lakásszövetkezet általam soha nem látott alapszabálya? Kértem, nem kaptam. Az egyesület bírósági bejegyzése során csak székhelynyilatkozatot kért tőlem a bíróság, mást nem. Köszönöm válaszukat. K. S.


Tisztelt Sára!

A lakásszövetkezet alapszabályát is törvényi rendelkezések alapján hozzák. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 13. § (1)-(2) bekezdései szerint:” az alapszabály meghatározza a tag vagy a nem tag tulajdonában vagy használatában lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakásszövetkezet rendeltetésének megfelelően; az alapszabályban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.” Mivel az alapszabály Önre vonatkozóan is kötelező rendelkezéseket tartalmaz, jogosult annak tartalmát megismerni, tehát az alapszabály megismerésére irányuló kérelmét nem utasíthatták volna el.

Tisztelettel,

Kizárhatja-e édesanyám az örökségből úgy az egyik testvéremet, hogy az ingatlant nekem és a másik testvéremnek ajándékozza?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Hárman vagyunk testvérek, édesanyám ki szeretné zárni az egyik testvéremet az örökségből, mely egy darab panellakásból és egy darab garázsból áll. Szeretné megtudni, hogy ez megoldható-e most úgy, hogy ajándékozási szerződésben odaadná 50-50%-ban a két gyerekének, ugyanakkor a lakásban maradna haláláig. Köszönettel várjuk válaszát.


Tisztelt Gréti!

A Ptk. 666-668. §-ai alapján a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás). Abban a nem várt esetben tehát, ha az édesanyja 15 éven belül elhunyna, a testvére kötelesrész iránti igényt érvényesíthetne.

Tisztelettel,

Kizárhatom-e a volt párom húgát a közös tulajdonú ingatlanból? Köteles vagyok-e eltűrni, hogy bulikat szervezzenek az ingatlanban?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Rövid előzmény: 2006-ban elváltam, azóta a közös 1/2-1/2 tulajdonú családi házban élek az exel, a házban kizárólagosan 2-2 szobát tudunk használni a többi helyiség közös használatban. Csak mi lakunk évek óta itt, gyermekem és az ő gyermeke máshol lakik. A probléma, hogy volt párom nem igazán akarja - még ha volna is vevő - eladni a házat, mert ő a melléképületben a rokkant nyugdíja mellett munkákat vállal, így hegeszt, fest, barkácsol. "Természetesen" közös arányban fizetjük a költségeket, de már abban is van elmaradása. A kérdéseim ahhoz az esethez fűződik, hogy Ő most kiment három hónapra Amerikába dolgozni: 1. tudtom nélkül odaadta a húgának a ház kulcsait, és Ő, amikor én dolgoztam a házban járt.=>én kicseréltem a kapu kulcsát, és közöltem vele, hogy a házban teljesen én fizetek mindent, ide ne járjon be senki a tudtomon kívül, ha szükséges akkor jöjjön amikor itthon vagyok. Jogosan jártam el? 2. Az exem fia is megjelent, kért kulcsot, mert ő el akar jönni a barátaival az udvaron bulizni./Egyébként max.évente 4-5 alkalommal látogatja meg az apját/ Nem adtam neki kulcsot, sőt megírtam az exemnek, hogy nem fogom eltűrni, hogy itt az én számlámra (víz, villany, stb.) idegenek bulizzanak. Igazam volt? 3. Amikor visszaérkezik Amerikából az exem, visszacserélem a kapuzárat, és be fog tudni jönni. Addig is én locsolok, vágom a füvet, rendben tartom a házat. 4. Mit tudnék tenni, hogy a házat eladjuk, és az exem ne akadályozza meg? Kb. 12 milliót kellene fizetnem, ha én megvenném, ennyi pénzem nincs, csak ha a házra adnának ennyi hitelt, de nem is szeretném magam leterhelni. Tisztelettel várom válaszát.


Tisztelt hajnal!

A közös tulajdonban lévő ingatlan használatáról a felek saját tulajdoni hányaduk vonatkozásában rendelkezhetnek, ennek megfelelően a saját tulajdoni hányadába a tulajdonostárs – a költségek viselése mellett - szabadon beengedhet bárkit. Ha tehát a testvér a volt férj hozzájárulásával ment be az általa használt ingatlanrészbe, erre jogosult volt, tehát álláspontom szerint nem zárhatta volna őt ki az ingatlanból. Vonatkozik ez a közös használatú udvarra is, természetesen a szomszédjogok megtartása mellett. Ahhoz nem köteles hozzájárulni, hogy bulikat tartsanak az udvaron, ha ez Önt zavarja. Ha nem tudja megváltani a volt férj ingatlanrészét kérhető a bíróságtól, hogy az ingatlan árverés útján történő értékesítését rendelje el, és az így befolyt vételárat ossza fel a tulajdoni hányadok arányában.

Tisztelettel,

Mennyi pénzt követelhetek a páromtól, ha magához váltja az ingatlanrészemet?


T. Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a párommal tavaly vettünk egy panel lakást. Jelzálog alapú hitelt vettünk fel, önerő befizetése nélkül! Most szeretnénk külön válni. A párom magának szeretné a lakást, de nem tudom, hogy mennyi pénzt követelhetek tőle, mert ugye csak úgy nem szeretnék lemondani a fél lakásomról!? A nagyszüleim házán van a jelzálog, az én édesanyám a kezes, a hitelt az én bankszámlámról vonják. Eladni nem szeretnénk a lakást! Előre is köszönöm válaszát!


Tisztelt Ági!

Ha a párja meg szeretné Öntől váltani a lakást a jövőre nézve legcélszerűbb megoldás az lenne, ha más ingatlanon biztosítana jelzálogfedezetet, és az Ön édesanyja helyett más kezest állítana. Ennek hiányában az ingatlan eladását javaslom. Az elszámolás akként történik, hogy az ingatlan forgalmi értékéből levonják az aktuális hitel tartozást, és a különbözetet osztják két felé. A pontos számításhoz az ügy alaposabb ismerete szükséges.

Tisztelettel,

<