Ingatlanjogi Tanácsadás

Nagymamám és apám együtt építették a házat kb. 1974-ben, és együtt is éltek benne majd 40 évig, de az ingatlan nagymamám nevén volt végig. Nagymamám az ingatlanját végrendeletben két rokonjára hagyta, így a fiára édesapámra csak haszonélvezeti jogot hagyva, de neki tudomásunk szerint járt volna a kötelező rész. Csak hogy apu 1 hónappal nagymamám után meghalt, még mielőtt a hagyatékin tudta volna a kötelező részt kérni. Most az a kérdés, hogy itt megszakad az öröklési jog a kötelező részre, vagy mi ketten a fiai igényt tarthatunk a köteles részre? A végrendelet 2005.-ben készült kb. nagymamám 81 éves korában, majd 85 évesen öngyilkossági kisérlete is volt, majd 86 évesen már beszélni sem tudott, agylágyulást kapott. Két személy vitte el az ügyvédhez, akik a végrendelet kedvezményezettei. Kérdés vajon beszámítható volt a végrendelet írásakor?

Tisztelt ügyvéd Úr! Az ingatlanunk telekhatárán öreg lakatlan vályog épület amely életveszélyes állapotig lepusztult. A tulajdonos bontási engedéllyel számunkra ismeretlen emberekkel bontatni kezdték az épületet, azonban a fal egy része már a fal bontás előtt kidőlt a szomszédos telekre ahol a kidőlt fal rongálást végzett. Kérdezném hogy a szomszédnak okozott kárt és az eseményt kinek kell bejelenteni, kitől követelheti a kárának megtérítését a szomszéd. A tulajdonos a megbízott emberekre átháríthatja-e az okozott kár rendezését. A tulajdonos kibújhat- e a kár rendezése alól. Az okozott kárt kinek kell szakemberrel felméretni és kinek a költségére. A szomszédos telekről mikor takarítható el a törmelék. Kinek kell eltakarítani a törmeléket Meddig köteles tűrni a szomszéd az ingatlanán a törmeléket. A szomszéd telkére minden értesítés nélkül a károkozó tulajdonos átmehet e a törmelék eltakarítására. A szomszéd kártalanítási összeget kérhet arra az időtartamra ameddig az ingatlanán van a törmelék, illetve még a bontási munkálatok céljából ingatlanát használják, négyzetméterre vetítve . A kártalanítási összeg nagyságát közös megegezéssel kell kialakítani, vagy van hivatalos tarifája. Az ingatlan telekrész használatért a kárt szenvedett szomszéd kitől kérheti a kártalanítási összeget. A kárt szenvedett szomszéd kérheti e a károkozó tulajdonost arra hogy még a kárt nem rendezi addig a szomszéd telekrészen törmelék eltakarítást ne végezzen, vagy meg is tilthatja. Üdvözlettel Péter

Tisztelt Ügyvéd úr! Három nagykorú gyermekem van, régen elváltam Nemsokára újra férjhez megyek. Kérdésem, hogyan tudom biztosítani, hogy a nevemen lévő, saját tulajdonú lakásom, melyben a párommal élünk (ő költözött hozzám), esetleges halálom után biztosan a gyerekeimé legyen. Szeretném elkerülni, hogy ha a leendő férjemnek később új párja lesz, esetleg "ott ragadjanak". Válaszukat előre is köszönöm! Ildikó

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szüleink az 1960-as években földjeiket bevitték a téeszbe. Édesanyám nevén, - aki sajnos már nem él - olyan földterület volt, amit később belterületté alakítottak. Édesanyám elhunyt testvéreinek családjait kártalanította a Téesz, a testvérek közül akkor még édesanyám élt, ő is megkereste a szövetkezetet, de sajnos őt elutasították. Édesanyánk sajnos 1992-ben elhunyt, de azóta sem történt semmi a szövetkezet részéről. A földeket megörököltük bátyámmal, amit azóta is használ a szövetkezet, mint bérlő. Kérdésem, mit tehetek ez ügyben? A belterületként nyilvántartott földek a szövetkezet kimutatásaiban és a miénkben is szerepelnek. Várom tiszteletteljes válaszát, előre is köszönöm.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Több mint 5 éve vettünk egy lakást a barátnőmmel közösen, ő 1/3 én 2/3 arányban álltam a vételárat. Azóta ott laktunk mind a ketten, közösen fizettük a rezsit. Sajnos úgy alakult, hogy most szétmentünk. A kérdésem az lenne, hogy 5 éve együtt élés után jogosan kérheti a lakás értékének 50%-át? Köszönöm megtisztelő válaszát!