Ingatlanjogi Tanácsadás

Meg van-e szabva, hogy a telek hány százaléka lehet összesen beépítve?


Tisztelt Ügyvéd úr! Nemrégiben édesapám nekem ajándékozta az osztatlan telkén álló házát a telekkel együtt. A "kedves" szomszéd rögtön nekem is esett kisebb-nagyobb számára az én ingatlanommal nem tetsző dologgal. (gondolok itt kerítésre, esőcsatorna elvezetésre). Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen telkeken meg van e szabva, hogy a telek hány százaléka lehet összesen beépítve ( nálunk a nagy telek 50 százaléka már beépített mert a szomszéd 2 garázst is épített engedély nélkül) illetve hogy szabályos- e az, hogy az én házam fala mellé egy kerti csapot fúratott. A csap aknájának a fala közös az én konyhám falával. Köszönöm válaszát.


Tisztelt Lisa!

Természetesen meg van szabva a telek maximális beépíthetősége, ami településrészenként változó. Az építési osztály tud felvilágosítást adni a pontos százalékról. Saját használatú kút fúráshoz legfeljebb 500 m3/év talajvíz vételezésig az illetékes önkormányzattól vízjogi engedély beszerzése szükséges.

Tisztelettel,

Ideiglenes garázs építmény tekintetében megállapítható-e „vagyoni értékű jog”?


Tisztelt ügyvéd úr! Van egy garázsom,ahol a felépítmény a saját tulajdonom.Az alapterületet viszont az önkormányzattól bérlem és az önkormányzat által megállapított havi bérleti díjat fizetek.A garázs ideiglenes felépítményű. Kérdésem:Megállapítható-e itt vagyoni értékű jog? Köszönöm.


Tisztelt István!

A Ptk. 137. § (2) bekezdése szerint a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. A kérdést az oldhatná meg a legmegnyugtatóbban, ha akár Ön venné meg a föld tulajdonjogát az önkormányzattól, akár az önkormányzat a felépítmény tulajdonjogát Öntől.

Tisztelettel,

Lehetőség van-e egyesíteni a telket, ha az egysítést követően az épület nem felelne meg az előírásoknak?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Telekegyesítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az általam lakott ikerház két helyrajzi számra van bejegyezve. Szerettem volna egyesíteni a két telket, de az Önkormányzat szerint ez nem lehetséges, mivel ezen a terület csak oldalról beépíthető. Jelenleg a két ház közös fala a telekhatáron van, de az egyesítést követően a ház a teljes telek közepére esne, ami ugye nem engedélyezhető. Kérdésem az lenne, hogy ennek ellenére van-e lehetőség az egyesítésre, hiszen a házakon semmilyen átalakítás nem történne, így annak környezetére sem lenne hatása az egyesítésnek, csupán egy adminisztrációs változtatásról lenne szó. A helyi építési szabályzat tartalmaz egy olyan kitételt, hogy "Amennyiben a telken a jelenlegi épület elhelyezése, valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók." Talán ez a bekezdés megoldást adhatna a problémámra annak ellenére, hogy nem teljes mértékben az általam felvetett probléma megoldását célozza, de úgy látom, hogy a jogszabály nem is kínál ezen kívül más lehetőséget erre a speciális helyzetre. Segítségét előre is köszönöm


Tisztelt Zsolt!

Véleményem szerint nincs lehetőség az egyesítésre. Az Ön által idézett jogszabályhely sajnos valóban nem alkalmazható erre az esetre.

Tisztelettel,

Követelhetem-e a tulajdonostól az ingatlanára fordított beruházásokat, ha eközben az ingatlanban laktam?


Tisztelt Ügyvéd ÚR! 8 éve lakom édesapám első feleségének lakásában.Rokoni szálak nem fűznek egymáshoz a lakás tulajdonosával.Ezen időszak alatt nem született semmiféle papír köztünk a lakásban tartozkodásom jogcíme miatt.A lakásra közel 1.000.000ft-ot költöttem.A fűtés kiépítése(Gázóra)mivel én fizettem a nevemre került.Régi építésű a lakás,több pénzt nem fogok költeni rá.Az egyik szoba vizesedik,nem egészséges a benne tartozkodás.A lakás értékét több millió forinttal megnöveltem a fűtés kiépítésével.A lakást nem laktam le,illetve komoly felújításokat hajtottam végre.A tulajdonos szerint nem kérhetem vissza a felújítások összegét,vagy bizonyos részét sem. Álláspontja szerint kérhetett volna albérleti díjat,vegyem úgy,hogy lelaktam a ráfordított összeg fejében. Véleményét kérem,hogy követelhetek-e vissza valamennyi pénzt a felújítások miatt.8 évig nem volt hajlandó nyilatkozni a lakással kapcsolatban,azt mondta,hogy idős napjaira(ha gondozom)adta volna nekem a lakást.Ha a tulajdonossal történik valami akkor a törvényes örökösök kitehettek volna a lakásból azonnal. Várom válaszát. Köszönettel


Tisztelt Péter!

Követelhet vissza pénzt az elévülési időn belül, az értéknövelő beruházásai pedig akár tulajdonjogi igényt is megalapozhatnak az ingatlan tekintetében. Egy esetleges perben a bizonyítás Önt terheli.

Tisztelettel,

Adóköteles-e a foglaló?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Bátyám az élettársával 2005-ben 7,5 millió Ft-ért lakást vásárolt, melyet részben szüleinktől kapott önerőből, valamint 6 millió Ft hitelből fedeztek. 1/2-1/2 tulajdoni arányt szereztek. 2007-ben megszüntették az élettársi vagyonközösséget, az élettárs lemondott a tulajdonrészéről a hitel átvállalásáért cserébe. A hiteltartozás akkori pontos összegéről nincs szó a vagyonközösség megszüntető okiratban, csak az addig törlesztésre fordított összeget rögzítették. Az ingatlant 2011-ben 8 millió Ft-ért értékesítette bátyám. Kérdésem az lenne, hogy a 2007-ben megszerzett 1/2 tulajdonrész után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az szja-törvényben csak a házastársi vagyonközösség megszüntetésének adómentességét találtam meg. Az ingatlanszerzéskor 126500-126500 Ft-ot fizettek, a 2011-es eladásról 125 000 Ft-os ingatlanügynöki számlával rendelkezik testvérem. Tavaly volt már egy próbálkozása a lakás eladására. Az adásvételi szerződésben foglalót kötöttek ki, s akkor a vevő elállt az ügylettől, így kifizette a foglalót. A foglaló után kell-e adót fizetnie? Köszönöm a segítségét!


Tisztelt Ildikó!

A bátyjának nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a 2007-ben megszerzett 1/2 tulajdonrész után. A foglalóval kapcsolatosan: figyelemmel arra, hogy a Ptk. kárátalány jelleget tulajdonít a foglalóként megtartott összegnek, alkalmazhatóak az Szja. tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontjában foglaltak, amennyiben az összeg az eredeti állapot helyreállítására, tehát a kár megtérítésére szolgál. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

<