Tisztelt Ügyvéd Úr! Azt szeretném megtudni, hogy a földelidegenítésről szóló törvény szerint hány év után megy végbe az elidegenítés, ha más használja a földet osztatlan közösben. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Katalin!
Nem értem, hogy mire vonatkozik a kérdése, kérem, fejtse ki bővebben, pontosítsa azt.
Tisztelettel,
Tisztelt Ügyvéd Úr! Határozatlan időre kötöttünk bérleti szerződést a lakástulajdonosokkal. Családi okok miatt december végén a szüleimhez kell költöznünk. Úgy tudom, a bérleti szerződés felmondása legkorábban november 30-tól lehet "érvényes". Az e-mailben történő felmondás is elegendő? Sajnos a tulajok külföldön élnek, postai címüket nem tudom, eddig elektronikus formában kommunikáltunk. A szerződésben 60 napos rendes felmondási időben állapodtunk meg. Mi viszont ebből csak 30 napot akarunk a lakásban tölteni. Kérdésem, hogy a másik 30 nap rezsiköltségét is ki kell fizetnünk, amikor már nem lakunk ott? (A lakbért gondolom igen.) Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sz. K. Anita
Tisztelt Anita!
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint a bérleti szerződés írásban mondható fel. Az elektronikus üzenet formájában gyakorolt felmondás nem minősül írásbeli felmondásnak. Amennyiben a bérleti szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a rezsiköltségeket is Önök fizetik, akkor annak megfizetésére a szerződés megszűnéséig kötelesek.
Tisztelettel,
Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségem szülei 1/2-1/2 arányban osztoznak egy családi házas ingatlanon. Szeretnék elajándékozni a feleségem és a feleségem bátyja közt az ingatlant úgy, hogy feleségem 3/4, a báty pedig 1/4 részt kap. Ez a döntésük a szülőknek az alapján született, hogy a feleségem bátyja a múltban több mindent kapott, ezért a feleségemet így szeretnék kárpótolni, ráadásul mi lakunk a feleségem szüleivel. Valószínű, hogy az ingatlanon értéknövelő beruházásokat is végezni fogunk. Tudomásunkra jutott, hogy a jog előtt az nem állja meg a helyét, hogy miért kap az egyik testvér többet, mint a másik. Miért kell ezt megindokolni? Ezek szerint a feleségem bátyját egálba kell hozni? A báty is belegyezett a szülők döntésébe. Az értéknövelés összegét a bátynak milyen részben kell állnia? Előre is köszönöm válaszát. Üdv: ML
Tisztelt László!
Élők közötti jogügyletről van szó, tehát nem kell megindokolniuk a döntést. Úgy rendelkeznek a tulajdonukkal, ahogy szeretnének. Felhívnám azonban a figyelmét a kötelesrészre. A Ptk. 666-668. §-ai alapján a kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke. A testvér az ingatlan értéknövekedésének 1/4-ét köteles megtéríteni, ami adott esetben nem feltétlenül egyezik meg a beruházás összegével. Ha a beruházás értékének 1/4-ét szeretnék érvényesíteni vele szemben, célszerű azt a beruházást megelőzően egy megállapodásban rögzíteni, annál is inkább, mert a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.
Tisztelettel,
Tisztelt Ügyvéd úr! Hat éve meghalt édesanyám,hárman vagyunk testvérek és mindenki egyformán örökölt.Apámal meg romlot a kapcsolatunk,mert egy uj kombány vásárlásához hitelt szerettet volna felveni de a fedezet lett volna az örökségünk,de ebbe nem mentem bele .Bátyámal együtt dolgoznak a gazdaságban.Hugomat meg engem folyamatosan ki szeretnének zárni az örökségból hogy mondjunk le a javukra csak a semmiért.Hat éve egy fillért sem kaptuk mert hogy használják de az állami támogatást is ök vesszik fel És ezzért szeretnénk ki szállni a közös örökségböl.Az én örökségem 26Ha termö föld, és a hozzá tartozó ingatlanok és,gépek, rám esö részei "Össz földterület 160HA +ingatlanok kb25-30mill.ft",de apám haszonélvezeti joggal terhelte.Azt szeretném megtudni hogy meglehet -e váltani a haszonélvezeti joggot,ha pl.nem akkarja eladni, letétbe lehet-e helyezni a haszonélvezetijoggért járo összeget ? Készpénzzel csak, vagy ingosággal is lehet-e fizetni? Elöre is köszömöm a segitségét. Tisztelettel:Anita
Tisztelt Anita!
Feltételezem, hogy az édesapja özvegyi jogot jegyeztetett be az ingatlanokra. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. Az Ön esetében ennek határideje letelt. Azonban a leszármazó kérheti a házastárs haszonélvezetének korlátozását. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. A tulajdonjogot haszonélvezeti joggal terhelten a haszonélvező hozzájárulása nélkül is átruházhatja. Ha a haszonélvezetről hajlandó lemondani a haszonélvezeti jogáról, akkor megegyezhetnek úgy is, hogy ingóságokban teljesíti annak ellenértékét.
Tisztelettel,
Tisztelt ügyvéd úr! Az lenne a kérdésem, hogy 2008-ban vettem egy kertes házat melyhez hitelt vettem fel. Most szeretnék végtörleszteni 180,- Ft-os árfolyamon. Ehhez el kell adnom a termőföldemet melyet 2004. örököltem. A befolyt összeget teljes mértékben a végtörlesztésbe menne és még pótolni kell. Kell-e adóznom a termőföldért kapott pénzből? Tulajdonképpen értékgyarapodásom nem lett belőle. Válaszát előre is köszönöm! Minden jót!
Tisztelt István!
Amennyiben az eladásból nem származott jövedelme, nem terheli adófizetési kötelezettség. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.
Tisztelettel,