Ingatlanjogi Tanácsadás

Kérhetem-e bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Végig nézegettem a kérdéseket , de sajnos az én problémámra nem találtam választ. A párom 3 évvel ezelőtt meghalt. 20 éve építettünk a férjem szüleivel egy ikerházat. A földhivatali tulajdoni lapon jelen pillanatban 5 tulajdonos van. 1/4 rész a férjem édesanyjáé, ugyanennyi az édesapjáé, valamint az én részem is. A negyedik negyed a két gyermekem között oszlik el, mint az édesapjuk után örökölt rész. Szeretnénk eladni az ingatlant, de sajnos a mai ingatlan piac ennek nem kedvez, de úgy tudom hogyha készítenénk egy megosztási szerződést, akkor talán könnyebb lenne eladni, mivel azon pontosan szerepelne, hogy kinek milyen tulajdona van. Sajnos ezt a férjem szülei nem értik meg és nem hajlandóak erre. Viszont baráti társaságban úgy hallottam, hogy kérhetem a vagyon közösség megszüntetését a fent felsorolt okok miatt. Várom válaszát. Tisztelettel: Éva


Tisztelt Éva!

Igen, kérheti a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését akként, hogy vagy megváltja a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát, vagy ők váltják meg az Ön tulajdoni hányadát, vagy ha az ingatlan alkalmas rá, a bíróság társasházzá alakítva is megszüntetheti a közös tulajdont. Egy használati megosztást (ez a közös tulajdon használatát rendezi, nem a tulajdoni viszonyokat) azonban mindenképpen célszerű lenne készíteni, mert ha a leendő vevői pénzintézeti hitelből vásárolnák meg az ingatlant, enélkül nem számíthatnak pozitív hitelbírálatra.

Tisztelettel,

A telkünk előtt csatornázás folyik. Kötelezhetem-e a beruházót az eredeti állapot helyrállítására?


Tisztelt Ügyvéd Úr, Egy kérdésem lenne Önhöz. Nyerges portánk előtti ingatlanon építkezés folyik, melynek a csatornáját a mi utcai bejárónk alatti bekötési pontra tudják rácsatlakoztatni. Ehhez természetesen az utcai bejárónkat felbontják, amely egy 4x6 méteres hálóvassal behálózott térbeton, melynek közepén kb. 1 méteres sávot akarnak kivágni. Kötelezhetem-e az illetőt, hogy ugyanolyan állapotba állítsa vissza a bejárót, vagy csak azt a kivágott részt kell neki visszaállítani? Gondom ezzel, hogy az eredetileg egybefüggő, egybevasalt térbetonom 3 db-ból fog állni, ami nem egyszerre mozog. (Az időjárás változásának függvényében). Ha valamit nem egyértelműen fogalmaztam, kérem írjon a megadott email címemre, vagy telefolnáljon. Segítségét előre is köszönöm, Tisztelettel, Győri Gyuláné


Tisztelt Eszter!

Igen kötelezheti a munkálatokat végzőt, hogy a beruházás előtti eredeti állapotot állítsa helyre.

Tisztelettel,

Lehetséges-e gyümölcsösből 400m2 alapterületű teleket illetékmentesen kivonatni?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Adott egy gyümölcsösnek nyilvántartott 1500m2-es telek. Van 3 tulajdonosa, nem egyforma %-os tulajdonjoggal. Ki szeretenénk vonatni a telek nagy részét és építési telekké szeretnénk minősítettni. A teljes telek kivonási költsége 300e Ft felett lenne. Lehetséges, hogy tulajdonosonként 400m2 teleket kivonassunk illetékmentesen? (összesen 1200m2) A jogszabály nem egyértelmű, nem lehet tudni, hogy helyrajzi számonként csak 1x 400m2 vagy tulajdonosonként 400m2 vonatható ki.


Tisztelt Csaba!

Álláspontom szerint földrészletenként, azaz helyrajzi számonként 400 m2 vonható ki járulék fizetési kötelezettség nélkül.

FIGYELEM! A válaszadás óta jogszabályváltozás történt!

Tisztelettel,

Örökölt ingatlan esetében a tulajdonostárs megváltásakor az ingatlan mostani értékét kellene-e megfizetnem vagy a 10 éve felbecsült értékét?


Tisztelt Uram! Édesapám 10 éve meghalt. A lakás felét örököltük féltestvéreimmel és azután szeretnék érdeklődni, hogy ha fiúkat szeretném kifizetni akkor az ingatlan mostani árát kéne megfizetnem vagy amit 10 éve becsültek meg értékét? Köszönettel: Bernadett


Tisztelt Bernadett!

Az ingatlan mostani forgalmi értékét kell a számítás alapjának tekinteni.

Tisztelettel,

Milyen módon tudnánk érvényesíteni a tulajdonostárs felé, azon költségeket, melyeket jelenleg mi finanszírozunk meg helyette?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Megörökölt ingatlanhoz kapcsolódó kérdéssel fordulok Önhöz. Édesapám, 2010.10.10-én elhunyt. Tartottuk a kapcsolatot, de "igazi" apa-fiú kapcsolat nem volt köztünk, mert a szüleim nagyon kicsi koromban elváltak. Édesapámnak a második házasságából született még egy fia. (Jelenleg 23 éves.) Így ketten vagyunk a törvényes örökösei. Életében, 1/2 tulajdonrész arányú kiskertet birtokolt. A kiskert másik 1/2 tulajdonrész arányát, a halála előtti élettársa birtokolja. A temetési költségeket az élettársával ketten finanszíroztuk. Ő 2/3, én 1/3 arányban. Öcsém a mai napig semmivel sem járult hozzá a költségekhez, arra való hivatkozással, hogy ő még tanuló. A közjegyzői eljárás során én kijelentettem, hogy nem várok az általam kifizetett temetési költséghez semmilyen hozzájárulást a részéről. Tudomásom szerint az Édesapám élettárásának ígéretet tett, hogy az ő költségeit valamilyen mértékben téríteni fogja. Ez a mai napig nem történt meg. A kiskertet eladásra szánjuk. Ebben mindhárom fél egyetért. Addig viszont teendő is van vele. Édesapám otthagyott személyes tárgyait és a felgyülemlett, más számára valószínűleg értéktelen dolgokat el kell szállítani a területről. Mindemellett, amíg nem kel el a kert karban kell tartani a lehetséges vásárlókra és a szomszédokra való tekintettel! Az első pillanattól kezdve, Öcsém és Édesapám élettársa is, szóban úgy nyilatkozott, hogy semmilyen tárgyra nem tartanak igényt a kiskertből. Így megkezdtük a kipakolást ill. kitakarítást. Öcsém, csak a legelső alkalommal volt jelen. Akkor sem nyilatkozott másképp. Felhalmozott faanyagot hoztunk el és a pár személyes tárgyat, főleg kézi szerszámokat. Jelenleg még hulladék vár elszállításra a kert területéről. Az idő előre haladtával a kertben gaz nőtt. Ezt jeleztem is a másik két tulajdonos felé. Az Édesapám élettársa, nagyon pozitívan állt a dologhoz. A megbeszélt időben mindig, megjelent a kiskertben és segített a karbantartásban. Öcsém viszont, iskolai elfoglaltságaira való tekintettel semmilyen segítséget sem nyújtott. Ráadásul szememre vetette, hogy mindent elhoztam a kertből és ő nem lát belőle semmit sem. Már jogi lépésekkel is fenyegetőzik. (Bár az nem nagyon világos számomra, hogy mit szeretne perelni.) Időközben kiderült számunkra, hogy a kertről levágták a villanyt, elmaradás miatt. A szolgáltató tájékoztatása szerint, Öcsémék lakcímére ment az ezzel kapcsolatos összes hivatalos levél. Erre vonatkozólag semmilyen értesítést nem kaptunk tőle és nem is lépett semmit az ügyben. A jelenlegi helyzet szerint, Édesapám élettársával intézzük a fentebb már dolgokat. Felváltva adjuk fel, pénzért a hirdetést. Együtt takarítjuk és karban tartjuk a kertet. Próbáljuk rendezni a számunkra eddig nem ismert villany elmaradást és visszakötést, a telekre. Úgy gondolom, hogy mivel a telek nem csak kettőnk tulajdona, így az ezzel kapcsolatos felelősség és kötelezettség sem csak minket terhel. Megítélésem szerint, az nem mentesíti ezen kötelezettsége alól, hogy tanuló és az édesanyja tartja el. Szeretném megtudni, hogy milyen módon tudnánk érvényesíteni felé, azon költségeket, amiket jelenleg mi finanszírozunk meg helyette? Egyáltalán van-e, erre vonatkozólag valamilyen lehetőségünk?


Tisztelt András!

A Ptk. 141-142. §-a alapján érvényesíthetik felé a kiadásokat, mely törvényhely szerint a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

Tisztelettel,

<