Ingatlanjogi Tanácsadás

Egymásra szeretnénk hagyni az ingó és ingatlan vagyonukat, a túlélő pedig mindent a két unokánk közül az egyikre. Lehetséges ez?


A szomszédaim öregek. 76 éves a néni és 80 feletti a bácsi. Van egy fiúk, aki nem segíti őket. Egymás javára, mint túlélőre szeretnék hagyni az ingó és ingatlan vagyonukat, s a végén pedig a törvényes egyik unokájukra. Kettő unoka van. Végrendelettel ezek a paraméterek megoldhatók? Lehetséges , mint "túlélőre" ajándékozni az összes vagyonukat, azaz a túlélő javára ajándékozási kereszt szerződést kötni


Tisztelt Éva!

Halál esetére szóló ajándékozásnak nevezi a Ptk. azt az esetet, amikor az ajándékozás azzal a feltétellel történik, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. A halál esetére szóló ajándékozás is végintézkedés, mert e jogügylet esetében is az örökhagyó a vagyona egy részéről a juttatásban részesülő személy által való túlélése esetére rendelkezik. Különbözik azonban a végrendelettől abban, hogy míg az egyoldalú jognyilatkozat, a halál esetére szóló ajándékozás kétoldalú jogügylet, szerződés. Az örökösnevezést is tartalmazó végrendelettől különbözik abban is, hogy annak tárgya az örökség, míg a halál esetére szóló ajándékozás tárgya csak olyan juttatás lehet, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. A problémára megoldást jelenthetne, ha saját haszonélvezeti joguk fenntartásával ajándékozzák el ingatlanukat az unokájuknak. Felhívnám azonban a figyelmét arra, hogy (az ajándékozó 15 éven belüli halála esetén) valamennyi esetben kötelesrészre tarthat igényt a törvényes örökös, melynek mértéke az egyébként járó örökség fele.

Tisztelettel,

Kérhető-e a bíróságtól a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Apám halála után örököltem egy fél házat. Tulajdonostársam nagynéném, aki egyedül lakik az ingatlanban.Vele az addig sem túl jó kapcsolatom jelentősen megromlott, semmiféle konstruktív javaslatomra érdemleges választ nem adott a közös tulajdon megszüntetése érdekében. Javasoltam neki, hogy adjuk el az ingatlant, vagy fizessen ki, esetleg írassam rám saját részét haszonélvezete megtartásával. Minderre nemleges volt a válasz.Eltartási szerződést nem kívánok vele kötni, ezt nem ajánlottam fel, de érzésem szerint ő sem gondolkodik ilyen megoldásban. Kérdésem tehát,:milyen jogi megoldás létezik arra nézve, hogy a számomra kedvezőtlen állapot megszűnjön? Hallottam bizonyos árverés útján történő értékesítésről, erről szeretnék felvilágosítást kapni. Előre is köszönöm válaszukat! Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Megállapodás hiányában a bíróságtól keresettel, polgári per keretében lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését. Ennek keretében van mód a közös tulajdon megszüntetését árverés útján kérni. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy az árverés során általában lényegesen a forgalmi érték alatti összegen kerül értékesítésre az ingatlan, és az árverés költségei is jelentősek.

Tisztelettel,

Olyan szerződést szeretnénk kötni, hogy a mamám tulajdonában lévő ingatlan a halála után az én tulajdonomba kerüljön. Melyik szerződés fajtát ajánlaná?


Tisztelt Ügyvéd úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy nagymamámmal olyan szerződést szeretnénk kötni, hogy a tulajdonában lévő ingatlan a halála után az Én birtokomba kerüljön.Számomra fontos lenne,hogy ezt a szerződést ne lehessen megtámadni.Melyik szerződés fajtát ajánlaná? Válaszát előre is köszönöm!


Tisztelt Karesz!

Olyan szerződést nem tudok ajánlani, amit az érdekeltek nem "támadhatnak meg", kizárni ezt ugyanis érvényesen nem lehet. Ha az a célja, hogy a nagymamája halála után az Ön tulajdonába kerüljön az ingatlan, az öröklési szerződést ajánlom.

Tisztelettel,

Érvényesíthetünk-e kártérítési igényt a tervezővel/kivitelezővel szemben?


Tisztelt Ügyvéd úr! Árvíz után épült házat vásároltunk 2000-ben. A ház elrendezése nem felelt meg nekünk, ezért felújításba, bővítésbe kezdtünk. Közben elkészült a tervrajz is, amire a már részben megépült részek is rákerültek, de sajnos pontatlanul. Van, ahol az eredeti állapotot tükröző rajzról is hiányoznak ill. pluszban vannak nyílászárók, méretek jelentősen eltérnek - a tervező valószínűleg emlékezetből dolgozott - , ugyanígy a tervezett részek sem egyeznek mindenhol a megbeszélttel. Ennek ellenére engedélyeztettük a tervrajzot - az építész szerint ennyi eltérés belefér -, folytattuk az építkezést, tavasszal járt le az építési engedélyünk. Bár nem lettünk teljesen készen, az igazi problémát az ellenőrzésnél mégis a megépült rész eltérése a tervrajztól okozta. Ezért fennmaradási engedélyt kell kérnünk, és jelentős büntetésre is számíthatunk, miközben az építészünk volt a műszaki ellenőr is. Van erre a problémára valami kevésbé költséges megoldás? Szívesebben fordítanánk a befejezésre a pénzt.


Tisztelt Judit!

Sajnos a kialakult helyzetben már nem tudok Önnek megfelelő, kevesebb költséggel járó tanácsot adni. A leírtak alapján azonban úgy tűnik, hogy a tervező/kivitelező nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható lenne, ami kártérítési felelősségét is megalapozhatja egy erre irányuló peres eljárásban.

Tisztelettel,

Van-e adójogi vonzata az ingatlan bérbeadásának?


Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám édesapám halála után kiadta albérletbe a lakását. 2010.09.15-2011.05.31. időszakra.De egy évre vették ki, csak közben megszűnt 2 személynek a munkaviszonya és visszamentek Békéscsabára. Az albérleti szerződésben benne van, hogy a kaukciót nem kell visszafizetni amennyiben 1 éven belül a bérlő felmondja. A lakáshoz 4 csomó kulcsot kaptak.Amikor anyukám 2011.05.15-én elment hozzájuk az albérlet díjért és a rezsi költségért, akkor derült ki, hogy nem jár vissza nekik a kaukció és így megbeszélték, hogy csak felét fizetik ki az albérletnek amikor elhagyják a lakást. Az utolsó hónapban nem fizették ki az albérleti díjat. Ott hagyták a lakást,koszosan,piszkosan,lelakva.Szó nélkül leléptek. Pár nap eltelte után anyukám kapott egy fenyegető levelet.Amiben azt írták, hogy tudomásukra jutott, hogy ők több mint 100.000 Ft-tal több rezsit fizettek ki mint amit elhasználtak.Azokat a számlákat amit a szolgáltató küldött mindig elvitte magával anyukám.Csak a befizetést igazoló csekket nem.A lakás Szegeden van 3 szoba+ erkély+ konyha +wc+fürdőszoba.61 m2-es panel lakás. Összesen 291.000 f-ot fizettek ki mint rezsi.(villanyszámla,fűtés,hideg víz,meleg víz,gáz,közös költség) 2 csomó kulcsot nem is adtak vissza.Telefonon nem lehet őket elérni.Azt írták, hogy amennyiben 06.15-ig nem adja oda anyukám nekik a csekkek másolatát, amivel igazolja, hogy mennyi a fogyasztás akkor feljelentik az APEH-nál és jogi útra tereli az ügyet.Az az igazság, hogy befizetve nem minden számla van.Miután apukám meghalt, ott maradt a rengeteg hitellel anyukám.Én és a párom is munkanélküliek vagyunk, így mi sem tudtunk neki segíteni. Az lenne a kérdésem, hogy az Apeh-nál be kell-e jelenteni, hogy kiadta a lakást illetve az albérlőknek van-e ahhoz közük, hogy be vannak-e fizetve a számlák.Amíg ott laktak addig semmit nem kapcsoltak ki nem zártak el.Ilyen probléma nem volt. Várom válaszát


Tisztelt Erika!

Az ingatlan bérbeadásának is vannak adójogi vonzatai. Ha a bérbeadó magánszemély, a bérbeadási tevékenységét folytathatja adószám nélkül, ún. adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az első két esetben a jövedelmet személyi jövedelemadó (szja) terheli. 2011-ben az egykulcsos 16 százalékos adó bevezetése miatt megszűnik a korábbi választási lehetőség a külön adózó és az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályainak alkalmazása között. A bérbeadás bevétele önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, tehát az összevont adóalap részeként adózik, és költségek elszámolására is lehetőség van. Az egyéni vállalkozó esetében a jövedelmet terhelő közvetlen adó típusa attól függ, melyik adó alanya a vállalkozó. Leveléből nem derül ki, hogy a közüzemi szolgáltatóknál a bérlők szerepelnek-e szerződő félként vagy a bérleti jogviszony ellenére az édesanyja maradt a szerződő fél. Amennyiben továbbra is az édesanyja maradt a szerződő fél, úgy a bérlőknek csupán annyi igényük lehet a közüzemi díjakkal kapcsolatosan, hogy amennyiben túlfizetés keletkezett, a kifizetett és a ténylegesen keletkezett közüzemi díjak különbözete tekintetében elszámoljon velük. A túlfizetést egyébként az elmaradt bérleti díjba is beszámíthatja.

Tisztelettel,

<