Ingatlanjogi Tanácsadás

#148
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám ez év elején elhalálozott. Egy ingatlan 1/4-ed részének örököse lettem a húgommal közösen. Van e arra lehetőség, hogy az örökséget teljes egészében a húgom kapja meg, annak ellenére, hogy gyermekeim vannak, akik közül az egyik kiskorú. Másik kérdésem, hogy a hagyatéki eljáráson tett örökséget visszautasító nyilatkozatnak van-e bármilyen jogi akadálya. Válaszukat előre is köszönöm. Zoltán


Tisztelt Zoltán!

Osztályos egyezséget köthet a testvérével a hagyatéki tárgyaláson, melyben megállapodhatnak arról, hogy az örökséget teljes egészében a húga szerezze meg. Az örökség visszautasításának sincs akadálya, viszont akkor az Ön gyermekei lesznek az örökösei az 1/4 tulajdoni hányadnak.

Tisztelettel,

#149
Tisztelt Ügyvéd Úr! Tulajdonomat képezi egy lakás, amelyet értékesíteni szeretnék. Nincs még az ingatlan társasházzá alakítva (már 12 éve) így osztatlan közös tulajdonunkat képezi kb. 50 embernek. Sokan vannak külföldön, néhányan befektetésuiszándékkel vettek itt lakást, ezért elérhetetlenek. Hogyan tudom kikerülni az elővásárlást? Vagy így eladhatatlan az ingatlan? Lehet-e abból problémaa, ha valaki akit itthon van azt mondaná, hogy őt meg kellett volna kereni és ő megvette volna ennyiért... Köszönettel: Iván


Tisztelt Iván!

A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 75. § (1) – (3) bekezdései szerint: ”Ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni. Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.” Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy a szerződő felek együttes nyilatkozatával NEM 'kerülhető ki' az elővásárlási jog! Az csupán az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teszi lehetővé. A javaslatom, hogy a tulajdoni lapon szereplő címekre valamennyi tulajdonostársnak küldjék ki a nyilatkozattételre való felhívást.

Tisztelettel,

#150
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2010-ben vásároltam egy új építésű lakást. Az a problémánk, hogy jótállási jegyet nem kaptunk a kivitelezőtől, és a jelentkező problémákat, hiányosságokat nem hajlandóak kijavítani, csak ígérgetéseket kapunk, már ha hajlandó felvenni a telefont. A nagyobb problémát ott látjuk, hogy a céget 2010.-ben töröltette. Így hogyan tudjuk érvényesíteni a jótállást? 2011. tavaszán kértük meg a használatbavételi engedélyt, ahol a kérelmet a KFT. nyújtotta be, ezért nem gondoltuk, hogy töröltették időközben. Előre is köszönöm a segítségét, és várom a válaszát! Üdvözlettel: András


Tisztelt András!

A nagyobb gond valóban az, hogy jogutód nélkül szűnt meg a kft. Sajnos ebben az esetben nincs kivel szemben érvényesíteniük igényüket.

Tisztelettel,

#151
Tisztelt Ügyvéd Úr! 2009-ben vásároltam egy új építésű lakást szerkezetkészen, a végleges használatbavételi engedélyt viszont csak 2011-ben adták ki rá. Eladásnál melyik év minősül a megszerzés évének? Köszönettel: Beatrix


Tisztelt Beatrix!

A szerzés időpontja annak a használatbavételi engedélyről szóló határozatnak a jogerőre emelkedésének a napja, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt, tehát 2011. A honlapon található személyi jövedelemadó kalkulátorral kiszámíthatja a várhatóan fizetendő adó összegét.

Tisztelettel,

#152
Tisztelt Ügyvédúr! Az édesapám idén márciusban meghalt,egyetlen gyermeke én vagyok de a felesége nem az édesanyám,ővele nem lett gyermekük.kérdésem az lenne hogy az apai nagymamám még él,vele nagyon jó a kapcsolatunk,az ő özvegyi és haszonélvezeti joga rajta van az apai részen,na most a mostohám azt állitja hogy az apám ,még a köteles részből is kizárt.lehetséges ez? és azt állitja nem lesz még hagyatéki tárgyalás sem,ezt meg tehetik?arrol tudok hogy valamikor készült egy olyan szerződés hogy még él nem tehetem ki az ingatlanból/1996ban/de tavaly vetetett magának egy kertes házat a saját nevére.De a mamám nem tud erről az öröklési szerződésről semmit, nélküle is megteheti?lesz ebből örökség Őn szerint vagy felejtsem el?Válaszát előre is köszönöm!R.Mária


Tisztelt R.Mária!

Sajnos az Ön által leírtak nem elegendőek, hogy pontos választ adjak a kérdésére. Mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy van-e öröklési szerződés vagy nincs, ha van az megfelel-e a jogszabály által megkívánt alakszerűségeknek vagy sem.

Tisztelettel,