Ingatlanjogi Tanácsadás

#138
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám halála után testvéremmel örököltünk egy félházrészt ennek egynegyedét árverezni akarja az NAV és a Fundamenta testvérem adósságai miatt. Kérdésem az lenne, hogy mi szeretnénk édesanyámmal mivel övé a ház másik fele megvásárolni árverés előtt az egynegyedet mivel mi ebben az ingatlanban lakunk a testvérem az nem itt lakik. Valamit muszáj lépnünk mert az ingatlanon nekem OTP kölcsön van és a bank a testvérem tartozásai miatt fel akarja mondani az én hitelemet is amivel nagyon nagy bajba kerülnénk. Én eddig a hitelemet az OTP -hez mindig pontosan törlesztettem. Válaszát előre is megköszönöm!


Tisztelt Csilla!

Ennek nincs akadálya, ha meg tudnak egyezni a végrehajtóval ill. a végrehajtást kérőkkel.

Tisztelettel,

#139
Tisztel Ügyvédúr! A volt feleségemmel fele-fele arányban vagyunk lakástulajdonosok, banki hitelt vettünk fel! Ő kiszállna a lakásból és a hitelből is, akár 0 Ft-tal is! Tehát ha én átvállalom a hitel akkor "ingyen" nekem adja a lakást! Ehhez is kell ügyvédi ellenjegyzés v milyen formában oldható meg? Köszönöm!


Tisztelt Zsolt!

Ingatlan tulajdonjogának átruházásához közjegyző által készített közokirat, vagy ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett magánokirat szükséges.

Tisztelettel,

#140
Tisztelt Ügyvéd Úr! Családi házunk mellett árverésen megvettük egy ingatlan 1/2 részét. A tulajdonossal megegyeztünk, hogy ő marad a házban-kis kertrésszel, mi pedig használjuk a kertet (kb fele-fele a megállapodás). Most építkezni szeretnénk a mi felünkre. A kérdésem az, hogy ha a másik tulajdonos szóban és írásban beleegyezik abba, hogy a mi felünkre építkezzünk, a ház felépülése után felléphet -e valamilyen követeléssel arra nézve, hogy itt mindennek a fele őt illeti meg. Az ingatlan hivatalosan nem osztható meg, mert nincs meg az előírt nagysága. Milyen problémát okoz ez, hogy így kívánunk építkezni? Milyen megoldást látna arra, hogy jogilag is rendbe tegyük a megosztást? Köszönöm megtisztelő válaszát.


Tisztelt Erika!

Az írásbeli megállapodásukban rögzítsék, hogy az építkezés befejezéskor a ténylegesen használt ingatlanrészek forgalmi értékének arányában módosítják a tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásban ill. a használati megosztást is foglalják írásba. Pl. hitelfelvételnél jelenthet gondot, mert ehhez a másik tulajdonos hozzájárulása is szükséges.

Tisztelettel,

#141
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám 2011.04.13-án elhunyt. Utána én és 3 testvérem örököltünk egy ingatlant a hozzátartozó 8600 nm szántófölddel. Ezt a földet a tudtomon kívül egy családon kívül álló személy beművelte. Erről csak a hagyatéki tárgyalás után tájékoztattak és azt állították, hogy néhány nappal apám halála előtt ők szóban megegyeztek. Miszerint ők beművelik a földet és a termés is az övéké lesz. Azt kérdezném, hogy létezik-e ilyen esetben szóbeli megállapodás, és az érvényes-e ugyanúgy édesapám halála után is? Illetve én mint örökös mikortól érvényesíthetem a jogaimat? Tisztelettel és köszönettel: Kurucz János


Tisztelt János!

A Ptk. 598. §-a szerint "az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés)". Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges. Az ingyenesen átengedett haszon szedésével járó földhasználat azonban nem haszonbérlet, hanem haszonkölcsön. A haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni az ingatlant, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni. A haszonkölcsön tehát ingyenes bérlet. Az írásba foglalása nem kötelező, azonban vita esetén a szerződés tartalmát annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik.

Tisztelettel,

#142
Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdésem a következő lenne: Apám, öcsémnek szeretné ajándékozni a házát, holtig tartó haszonélvezeti joggal. Mivel egyenesági leszármazottról van szó az illetéktörvény ajándékozási illetékmentességet ír elő. A kérdésem pedig az lenne, hogy ez az illetékmentesség kifejezetten az ajándékozás illetékére vonatkozik, vagy a lakástulajdon-szerzés illetékére is? Továbbá kérdés az is, hogy ha a megajándékozott kiskorú (17 éves) vethetnek e ki rá illetéket, hiszen ő még tanulói jogviszonyban jövedelemmentes? Ha igen, milyen mértékű illeték, adó ... stb vethető ki ebben az esetben? Várom mielőbbi válaszát! Tisztelettel: Szilvia


Tisztelt Szilvia!

A kettő ugyanaz, az illetékmentesség tehát a lakástulajdon ajándék címén történő megszerzésére vonatkozik (ide nem értve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének 6.600,- Ft-os földhivatali díját). Felhívnám a figyelmét arra, hogy Szeged MJ Város Gyámhivatala a haszonélvezet fenntartása melletti ajándékozás kapcsán, kiskorú megajándékozott esetében eseti gondnok kirendelését tartja szükségesnek.

Tisztelettel,