Ingatlanjogi Tanácsadás

#128
Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesanyám a múlt évben súlyos betegség következtében elhunyt. Egyetlen örökösként megörököltem a házunkat melynek 50%-a korábban, édesapám halálakor a tulajdonomba került. Most jelentkezett egy úriember aki állítása szerint élettársi kapcsolatban volt édesanyámmal (jelzem, hogy ismerem az illetőt és tudomásom van arról hogy valóban szerelmi kapcsolat volt közöttük) és 10 évig a házunkban élt, hagyatéki hitelező igényt nyújtott be melyben több százezer forintot követel. Az ingatlanon, illetve ingóságokon semminemű javítást korszerűsítést, állag megóvást nem végzett, anyagi befektetése az ingatlanon nem történt. Két kérdésem van: 1, Jogos-e a követelése? 2, Ha a házban élt és nem fizetett az ingatlan használatáért visszamenőleg kérhető-e az ingatlan használati díj, valamint az épület állagának megóvása érdekében semmit nem tett, (gyakorlatilag lelakta) A helyreállítás költéségének bizonyos hányada kérhető-e? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel!

#129
Tisztelettel üdvözlöm! Abban kérném tanácsát, van-e ráció a következőt megfontolni: egy családi ház felépítését nem magánszemélyként, hanem a.) egy új, a tevékenységében ingatlan bérbeadással is foglalkozó vállalkozás keretében kivitelezzünk? b.) jelenlegi - most még EVA-s, de akkor átminősítendő egyéni vállalkozás tevékenységi körét ingatlan bérbeadással kibővítve kivitelezzük? Bármelyik esetben jogszerű-e, ha a vállalkozás tulajdonosa (akár új cég, akár egyéni vállalkozó) saját magának/családjának adja bérbe a felépíttetett új ingatlant? E megoldások mellett szól a beruházás azonnali áfa megtakarítása, tehát most fel lehetne húzni, s berendezni áfa mentesen a házat. Ezt jól tudjuk? Ellene szól, hogy ennek később ára lesz: a "bérbeadás" áfa és adóvonzatai, illetve nagyon megbonyolíthatja a későbbiekben a dolgokat, ha netán mégis eladásra kerülne az ingatlan egy előre nem látható esemény miatt. Szeretnénk megalapozottan dönteni, s csak olyan megoldás érdekel, ami teljesen jogszerű és az adóhatóság számára elfogadható. Köszönjük válaszát!

#130
Üdvözlöm! A segítségét szeretném kérni egy lakásbérleti szerződés kapcsán. Tavaly októberben vásárolt a gyerekem apja egy lakást az ő és gyermekem részére. Korábban apuka szabad felhasználású megtakarítást kötött saját magára, amelyben kedvezményezettként a lányomat nevezte meg. Időközben ez a megtakarítási program kikötötte, hogy ezután csak lakáscélra lehet a megtakarítást költeni és mivel apuka nem akarta ezt a szerződést tovább fenntartani, így vett nekünk sürgősen egy lakást, amelyben a tulajdonrész úgy oszlik meg hogy a lányomé 1/4 az apjáé pedig 3/4 rész. Velem kötöttünk egy lakásbérleti szerződést én bérlője lettem az ingatlannak. A kérdésem az lenne, hogy ha kiköltözünk a lányommal az ingatlanból, akkor 1., hozzájárulásomat kell e adnom azért, hogy ő továbbra valaki másnak használatra átadja az ingatlant 2., illetve létezik e olyan hogy bérleti jog SZÜNETELTETÉS? Azért szeretném a segítségét kérni ezzel kapcsolatban, mert a jelenlegi párommal szeretnénk összeköltözni, de ő érthető okokból nem akar nálunk lakni, viszont ha mi a lányommal költözünk ki a lakásból a bérleti jogom megszűnik. Nem szeretném ezt a jogot véglegesen megszűntetni, de arra kérem ha van lehetőség a szüneteltetésre kérem adjon tanácsot. Előre is köszönöm! Maradok Tisztelettel Sz. Alexandra

#131
Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz: 2006-ban, egy épülőfélben lévő társasházban férjem és én vettünk egy lakást. 2007-ben megtörtént a jogutódlás mindkettőnk nevére. 2008-ban befejeztük a lakást, és az építési osztályon, a szükséges iratok beszerzése után megkértük az ideiglenes használatbavételi engedélyt. Az ügyintéző úr, akinek a segítségét kértük a nyomtatvány kitöltésékőr, azt mondta, hogy az egyik nevet a kérelmező, a másik nevet a tulajdonos, vagy társtulajdonos rovatba írjuk. Így az én nevem a kérelmező, a férjem neve pedig a társtulajdonos vonalra került. Az engedélyt megkaptuk, de ott csak az én nevem szerepel. 4.5 év után meg lett a végleges használatbavételi engedély is, ami természetesen mindkettőnk nevére szól. Az illetékhivatal viszont kirótta a férjemre a 4% illetéket. Az építési osztályon azt mondtak, hogy nem értik mi a gond, mivel a jogszabály nem mondja ki hogy az ideiglenes használatbavételi engedély névre szol, hanem lakásra. Érdekelne, hogy miután kértem hatósági bizonyítványt az építési irodán, miszerint a jogutódlás megtörtént még az ideiglenes használatbavételi engedély megkérése előtt, amiből látszik, hogy a férjem is építtető volt, az illetékhivatal ez alapján törölheti-e az illetéket? Ha igen, milyen jogszabályra tudok hivatkozni? Válaszát előre is köszönöm.

#132
Tisztelt ügyvéd úr! Negyven évvel ezelőtt egy önkormányzati szociális bérlakásom elcseréltem egy szövetkezeti házfelügyelői állásra, melynek feltétele volt a lakáscsere. Feleségem lett a házfelügyelő, a munkaszerződésbe belefoglalták, hogy az állás megszűnése esetén megfelelő lakás biztosítás esetén a lakást el kell hagyni. Feleségem halálával az állás megszűnt. Nem sokkal utána a házfelügyelői státusz is megszűnt. Több mint húsz éve cserelakásról nem gondoskodtak. A mai napig is jóhiszemű jogcím nélküli vagyok a szolgálati lakásban. Kérdésem az, hogy mivel nem gondoskodtak elhelyezésemről hogyan tudnám visszakapni az önkormányzati bérleti jogomat, mert halálom esetén a hozzátartozómnak nincs itt maradási jogcíme. Válaszát köszönettel veszem